2009. december 26., szombat

Porcelánvirágok

Anutámnak készült karácsonyra.


A lila a színe, úgyhogy bejövős volt a cucc :) Köszönöm szépen a mintát, Arduinna!

Díííííj!



Orsina ismét meglepett egy díjjal és játék is jár hozzá :) 7 dolgot kell magamról írnom, utána 7 embernek tovább is kell adnom. Nehéz feladat, de megpróbálom összeszedni a gondolataimat.

1. A legfontosabb az életemben a családom, ami egyelőre a férjemből és a kutyámból áll (és persze a szüleim, akiknél jobb szülőket álmodni sem merhetek). Néha nagyon szeretnék már babázni, néha kevésbé, de 2 éven belül szeretnék újabb családtagot (és nem kutyát, mert abból egy is elég) :)

2. Sokáig a második legfontosabb a szakmám volt, papíron okleveles szociológus vagyok. Kezdek kiábrándulni, hiába végeztem jó eredménnyel, sajnos nincs rám szükség, vagy legalábbis én érzem így, mert gyakorlatilag fél éve munka nélkül vagyok.

3. Úgyhogy most a második legfontosabb a pszichológia, ami ha minden jól megy, öt év múlva a hivatásom lesz, és valahogy úgy érzem, hogy ezen a szakon sokkal hasznosabb tudást kapok, mint szociológián (de lehet, ez csak a mostani kiábrándultságom miatt van).

4. Nem mondhatom, hogy a gyöngyözés lenne az első számú hobbim. Imádok olvasni, mostanában vámpíros ponyvaregényeket, de a kedvencem mégis inkább Kurt Vonnegut maradt. Az ő könyvein tudok igazán nevetni, de zokogni is. Ilyen ez.

5. És akkor hogy milyen is vagyok? Akaratos, öntörvényű, nem szeretem a tekintélyt, viszont nem is tudok ellene tiltakozni sajnos. Sokszor vagyok úgymond beszari :) Nagyon tudok gondoskodni, szeretek szeretni és szeretem, ha szeretnek. Szeretek őszinte lenni és szeretem, ha őszinték velem. Nem vagyok rendszerető, nem tudok főzni és nem veszem le a cipőmet, ha belépek a lakásba. Soroljam még?

6. Világmegváltó terveim vannak kamaszkorom óta. Ezt több módon is próbálom a gyakorlatba átültetni. Sokat voltam önkéntes, fogyatékosokkal, menekültekkel, most sajnos még nem találtam meg az újabb helyet, ahol szükség lenne rám, de keresem. Hiszek abban, hogy minden ember békében tudna élni egymás mellett, ha tudnánk kommunikálni és ha egy kicsivel több empátiával és türelemmel lennénk megáldva. Nyitott vagyok a világra, a különböző kultúrákra és bár istenben konkrétan nem hiszek, szeretek megismerni különböző vallásokat, megérteni mások hitét. Erősen vonz a hindu vallás és annak a különböző fajtái, nagyon sok elvüket érzem magaménak.

7. Ami még nagyon fontos az életemben, az a zene. Gyerekkorom óta zongorázom, valamikor énekeltem is kórusban, de sajnos a kamaszkor elmosta az énekesnői terveket (mutálni kezdtem és rászoktam a cigire). A zongorához még mindig szívesen ülök le, viszont válogatós vagyok nagyon. Az olyan zenéket szeretem, ami valahogy más. A férjemmel a jazz a kedvencünk, én inkább a klasszikus vonalat szeretem és az etnojazzt (of korsz az indiai a kedvenc). Kedvenc még a ska, a magyar népzene (főleg a modern kezdeményezések), valamikor punk is voltam és néha visszatér ez a korszak :) (hiába, nincs kedvem megöregedni) És ha már zene, a mostani kedvenc számom Shiina Ringo- La salle de bain.

Hát akkor a hét ember, akinek továbbadom, az Rongyilla, Beus, Éci, Ági, Maya, Adrienn és Petra. Tudom, többen már megkapták közületek, de nincs ötletem se, és titeket ismerlek és szeretek kíváncsiskodni :)

2009. december 23., szerda

Kellemes ünnepeket! :)


Nem szeretem a karácsony előtti napokat. Ilyenkor a bolt mindig tele van, ugyanígy a fejem is. Valamiért ilyenkor szeretném, ha a lakás tökéletes lenne, 23-án kitalálom, hogy az ajándékok nem jók... de utána jön a 24. és valahogy minden rendben lesz, finom lesz a vacsi, utána szépek lesznek a fenyőfa fényei és mindenkinek tetszik az ajándékom (legalábbis szeretem ezt hinni).
Remélem nektek nyugisabb ez az időszak :)
Nagyon boldog karácsonyt és egyúttal, ha addig már nem találkoznánk itt, akkor boldog új évet is! :)

2009. december 22., kedd

Itt a tavasz, nyílnak a virágok :)

Bizony, nálam már tavasz van :) Nagyi (a másik) egy csokor friss virágot kap tőlem karácsonyra.





Középen anemona, jobbra tőle egy kisebb rózsa, balra valami piros, tetején egy hatalmas margaréta és valami zöld ágacska. Itt látható a margaréta egyedül, nekem ez lett a kedvencem, és bármennyire is egyszerű a technika, lehet vele pepecselni rendesen.




Ezen az utolsó képen a kis piros jobban látszik. Fogalmam sincs, milyen virág, pedig tuti, hogy létezik igaziból is, mert a könyvben, amiből csináltam minden növény igazi is, de sajnos nem tudok franciául, lefordítani meg lusta vagyok :) Mindegy, a lényeg, hogy a nagyi örüljön, és ebben a nyálkás, latyakos időben legyen egy kis tavasz a szobájában.


2009. december 20., vasárnap

Didergő szultánok és újabb cukiság

Szegény szultánokat kicsit megkínoztam a hidegben, de olyan jól néztek ki, ahogy díszítették a körtefát :) Ez is karácsonyi ajándék apróság a családnak (csajoknak, a pasiknak még mindig nincs gyöngyös ötletem).




Itt pedig már olvadoznak. Nagyon szeretem ezt a mintát, gyanítom még fog gyarapodni a társaság (na meg irigy vagyok mindenkire, aki kap majd tőlem, mert magamnak még nem is gyártottam) :)




És persze cukiság is van, még mindig hó és ki más lenne, mint Bogyó. Neki egyébként nemcsak ez a neve, szokásunk hívni őt Mütyürnek, Mütyinek, mivel kisfiú, néha Fütyi-mütyi, vagy Büdös, Kukis, Pocis.... mindre hallgat, tökre okos :) (és szerintem teljesen tisztában van vele, milyen idióta családhoz került másfél éve).


2009. december 19., szombat

Fagyos shy smile és ráadás cukiság

Leesett a hó, gondoltam milyen jó lesz majd fényképezni benne a készülő ajándékokat. Nem jó. Belesüllyed, és baromi hideg van a közelében. Mindenesetre itt egy próba a nagymamámnak készült láncról, az örök kedvenc shy smile medál szultán bogyókkal kiegészítve.


Itt van róla egy közeli. Nem ezt akartam először a nagyinak, hanem karkötőt. De a nagyi szeme már nem a régi, féltem, hogy nem tudja majd bekapcsolni a kis trükkös kapcsot (szerintem csak trükkös kapcsok vannak), másrészt ő nagy shoppingolós, és nem biztos, hogy észrevenné, ha beakadna valahova a tecsóban és jól belehullana a neszkávék közé. Aztán megtalálná valami kevésbé kedves, de hasonlóan shoppingolós nagymami, az biztos örülne neki.... elnézést a szóf.sásért :) Szóval ezért kap a nagyi ilyen láncot, kapocs nélkül, szép ezüstöset.





És ha már hó... tavaly a kutyánk őfelsége utálta, sőt, egy hóember itt a lakótelepen egy hónapon át terrorizálta őt a nézésével, Bogyó meg hát beszari. Ma azonban kiderült, hogy egy év alatt igenis megszerette a nagy hótakarót, én meg gyorsan meg is örökítettem, hátha holnap már megint utálni fogja. Úgyhogy ezzel kicsit off leszek, de nem hagyhatom ki :) Itt éppen a birodalmát szemléli hatalmas átéléssel.




2009. december 15., kedd

Kíváncsi játék Orsinánál

Hát akkor játszunk! Orsina kíváncsi, milyen körülmények között alkotnak más gyöngyösök, és ha megmutatom, még nyerhetek is. :) Naná, hogy lefotóztam, bár még nincs kreatív sarkom (de nagyon nagyon szeretnék már), úgyhogy ágyon,kanapén, ha éppen üres, akkor a konyhaasztalon is alkotok (vagy legalábbis megpróbálom). Ma épp az ágyon:




Látható, hogy totál káoszt teremtek előbb (takaró, párna széjjeldobál), majd folytatva az eddigieket szépen, megfelelően strukturáltan kipakolom az aktuális gyöngyöket (amit meglátok, kirakom, jó az mindig, különben is örülök, ha ezekben a dobozokban megtalálok mindent). Utána ráirányítom az olvasólámpám és indul a móka. Itt látható közelebbről a munkafelület.


Ha jól megfigyeljük, oldalt néha felbukkannak a tárolóim. Ezeket a kisebb dobozokat be szokom rakni egy nagyobb fonott ládába, de már nem férnek, úgyhogy a lakás több pontján szoktam felejteni őket. De most már van egy saját polcom a beépített szekrényünkben, oda nagyjából beférek (bár most így kari előtt nem igazán), de ha nem gond, azt nem fotózom, mert a Loki párnáimat is ott tárolom, a dolgok így együtt pedig nem túl dekoratívak (bár a struktúrára és összhangra eddig se nagyon figyeltem) :)

2009. december 13., vasárnap

Díjat kaptam :)

Orsinától kaptam életem első díjacskáját és meg is becsülöm ám rendesen. Nagyon nehéz választanom három gyöngyitiszest, de ha már muszáj, akkor legyen örök barátném, Beus, hogy frissüljön gyakrabban, legyen Rongyilla, hogy ő is frissüljön gyakrabban és visszaküldeném még Orsinának, mert inspirál, mert nagyon vágja a színhasználatot és mert na, tőle kaptam az első díjamat és nagyon megérdemli, hogy kapjon még egy vödörnyit :)